Asszertív cukorfalat

A rózsaszín Zorki 10

Asszertív:

"arany középút a behódoló és a fenyegető között, kellő határozottságú és öntudatú"

A Zorki 10-et hasonlóan jellemezném. Az orosz kameragyártás gyöngyszeme, kellő határozottságú, mivel gond nélkül szakítja be a filmet, vagy tépi ki a kazettából az utolsó kocka végét, ha az ember nem elég óvatos vele, és elég öntudatos mivel az expója teljesen automata, még elem sem kell bele, de erre még később visszatérek. Miért cukorfalat? Mert szerethető kamera és mert rózsaszínre sikerült....

A színválasztás néha nagyon egyszerűen működik nálam.... ez volt a sufniban, hozzáteszem a feleségem ex grafitis csaj, vonzza magához a színesebbnél színesebb festékes kannákat, én meg ezekre jól rárepülök. A kamerák felülete nem nagy, éppen ezért nem kell sokat használni a festékekből, még ha 3-szor átmegyek a felületen, akkor sem. A Zorki 10-nek nagyon egyszerű leszedni az előlapját, csak két csavar tartja, éppen ezért nagyon egyszerű festegetni, pimpelni, ....kérdés megéri e?

Visszatérve arra hogy a Zorki 10-be nem kell elem, ez azért lehetséges, mert szelénes gépről van szó. A szelénes fényképezőgépek nagyon kényelmesek, mivel a szelénre ráeső fény kis mennyiségű áramot termel, amivel a kamera elektronikáját működtetni lehet. A szelénes gépeket könnyű felismerni már messziről, mivel valami rácsos vagy buborékos plexi műanyag van kamera elején valahol. A Zorki 10-en ez a buborékos plexi, és alatta a szelén, az objektívje körül található, ami elég feltűnővé, és karakteressé teszi ezt a gépet.

Itt jegyzem meg hogy ez a gép nagyon hasonlít egy japán gépre, méghozzá a Ricoh Auto 35-re, és feltételezem nem a japán Ricoh cég hasonult az orosz KMZ kameradizájnhoz. Azt is tudjuk, hogy az orosz kameraipar rengeteg német és japán kamera replikát gyártott. Szóval a Zorki 10 karakteressége nem az orosz dizájnereket dícsérit, bár egymás mellé téve azt a két kamerát azért mégis sikerült belevinni az orosz formatervezés esszenciáját.....

© Frode Inge Helland via Wikimedia Commons

Visszatérve a szelénre sajnos idővel elfárad ez az anyag, és nem termel már elegendő elektromosságot, ami miatt pontatlanná válik az ilyen gép, és idővel teljesen elromlik. Ezt úgy hívják megvakul. A Zorki 10-nél ez a szelén romlás teljesen használhatatlanná teszi a gépet azaz brickesedik. Persze ha manuálon használja valaki ami azt jelenti 30-s-on van az idő és a blendét állítgatja valami alapján, akkor végül is használható, mondjuk buliképeket csinálni vakuval, de ez elég szűk keresztmetszet. Konklúzió nagyon meg kell nézni a Zorki 10-et amikor megvesszük, nem mintha drága lenne. A vásárlás előtti felmérés legegyszerűbb módja, hogy levesszük az objektív sapkát róla - ha van rajta - ha nincsen akkor gyanakodhatunk már, hogy szar lesz, mivel nem volt védve a szelén. Belenézünk a nézőkébe, fény felé fordítjuk az objektívet, a kezünket az obi elé rakjuk és elvesszük, ha erre a kép alján lévő függőleges fénymérő elég gyorsan reagál, akkor valószínű jó a gép, ha nagyon lomha, vagy nem reagál akkor szar. Sokszor látok bolhapiacon Zorki 10-et objektív sapka nélkül, obival a nap felé fordítva, na ezeket már meg sem nézem, ami tokban van és még sapka is van rajta, az ok lehet.

Technikailag ez egy rangefinderes gép, az obija 2.8 as fényerejű 45 mm-es industar-63, az idő automatikus 1/30 s – 1/500 s között a vakuszinkronja 1/30 s ami manuál módban van. Sajnos nincsen rajta szemkagyló állító így ha valaki szemüveges annak összekarcolja a szemüvegét a csupasz fém kivéve ha a bőrtokkal együtt használja a gépet. A film továbbítás manuális, a gép alján található a felhúzókar. Amúgy ergonomikusan nagyon jó helyen van szerintem, de már az elején is említettem, hogy nagyon határozott ez a gép, így gond nélkül szakítja szét a filmet, vagy semmisíti meg a perforációt ha megszorul a kazettában a film. Ha beszakítja a perfót, akkor elkezd egymásra fotózni a lelkem, ez néha nem baj mert egész vicces végeredmények jönnek ki belőle, persze ha nyitottak vagyunk erre az effektre.

A fent említett egymásra fotózás akkor válik gyanússá ha már régen túl vagyunk a 35, vagy 24 képkockán és még mindig gond nélkül húzogatjuk a felhúzókart, és az alján még forog a visszatekerő tengely. Ha nem forog a visszatekerő, akkor elszakította a filmet. A gép amúgy elég nehéz, nem csoda hiszen orosz. Fémből és üvegből van, tehát ha megvakul teljesen a gép brickesedik, akkor elég jó levélnehezéknek ablak kitámasztónak, gyerekeknek játéknak akár, vagy valami hasonlónak.

Az obi körül van a film érzékenységének beállítója ASA ban. Van rajta self timer, amiről a szakirodalom azt írja 8-15-s között, én nem mértem le soha. Található rajta B azaz Bulb idő is a hosszú záridők megoldására, bár ehhez nem terveztek távkioldót, ami miatt nehéz vele állványról is fotózni, ennek megoldására sok leleményre van szükség. Mondjuk rá lehet akasztani valami sújt az elsütőkarra.... Sajnos nincsen a gépvázon közvetlen akasztófül éppen ezért a tokjával együtt kell a vállunkon hordani, és nem cserélhető a bőrszíj kényelmesebbre, csak ha levágod a tokról, és úgy cseréled.

Ez a gép kattintgatásra való, mondjuk buliba, vagy csak úgy az utcát fotózni tét nélkül, mivel elég kevés dologba lehet kívülről beleszólni. Kezelése nagyon egyszerű fel kell húzni, élességet kell állítani, és elsütni. Egy dologra kell odafigyelni, hogy az obi oldalán a pöcök automata módban legyen, különben 30-adon fogunk lövöldözni.

Az elsütő kar sajnos nem valami ergonomikus, nagyon hosszú az útja éppen ezért ha nem vigyáz a fotós bedönti a gépet is a gomb nyomása közben, és nem lesz soha egyenes a horizont. Ha el akarjuk ezt kerülni szorítsuk a könyökünket a mellkasunkhoz, ezzel stabilizáljuk a kezünket, és bár az expó gomb útja hosszú marad, de horizont meg egyenesebb.

A képe meglepően jó, egész éles is tud lenni, ha az ember nem rántja be oldalra a fent említett elsütő gomb hosszú útja miatt. Összességében ez egy jó gép, hordozza magában az orosz kamerák baltával faragottságát, mind kívül mind belül. Ha ezzel fotózunk oda kell koncentrálni de éppen ezért jó lesz a végeredmény, lehet szeretni nagyon ezt a kis asszertív cukorfalatot.