Kamerák tankja: a zöld Zenit 12 xp

Elsőnek azt kell elmondjam, hogy a Zenit 12 xp szerintem a legigénytelenebb, és egyben a legjobb fényképezőgép a világon. Ez látszólag ellentmondás, de pont az igénytelensége a legnagyobb erénye ami a legjobbak közé emeli ezt a gépet. M-42-es ojaktív csatlakozása rengeteg objektívet enged magára rakni de a hozzá való Helios m-44-4 automata objektív is nagyon karakteres képet ad.

Rengeteg ilyen kamera ragadt rám az évek során éppen ezért egy Zenit 12 xp lett az első gép, amit átfestettem. Minden rokontól és ismerőstől kapott gép az tuti, hogy egy Zenit volt. Ez nem meglepő mivel többmilliós példányban gyártották, olcsó volt, és mint KGST termék elérhető. Én a kamerák tankjának tartom, mivel nagyon egyszerű a felépítése, jól szerelhető, megbízható, egyáltalán nem kell félteni, .....és a súlya is egy tankéhoz hasonlít.

Nem mértem le, de ha végig nyom vele az ember egy túrát, akkor elementáris a megkönnyebbülés érzése, mikor lekerül az ember nyakáról. A Zenit 12 xp elsütés hangja összetéveszthetetlen, ha valahol elsül egy azt látatlanba meg lehet mondani, én azt mondanám hogy a tank analógiánál maradjunk mintha egy t-34 es fedlapját csapná be valaki. Személy szerint imádom ezt a gépet, szerintem egy Zenit 12 xp-vel fotózni jól, gyorsan, pontosan nagyon nehéz, éppen ezért sok gyakorlást, és nagy koncentrációt igényel, ami a fotózás egyik legfontosabb alapja.

Egy kicsit olyan ezzel a géppel fotózgatni, mint súlyokkal a lábon, karon edzeni, így amikor lekerül a súly, akkor szárnyalni kezd az ember. Japán géppel fotózni Zenit után nem is kihívás, már - már unalmas..... Talán a Zenitek egyenletes minősége hasonlatos leginkább a tankra, mivel ahány Zenit, annyiféle, ez nyilván ad minden egyes gépnek egy saját karaktert. Visszatérve a Katonai Zenit 12 xp-re azért lett katonai zöld, hogy színében is hasonlítson egy tankra. Tudatosan eddig nem fogalmazódott meg bennem így, csak most, hogy írok róla.

Technikailag a zenit 12 xp M-42-es objektív csatlakozású, mikroprizmás mattüveggel rendelkező belsőfénymérős, tükörreflexes fényképezőgép. Nem sok idő állítható rajta, 30-ad ami a vakuszinkronja a gépnek, 60, 125, 250, 500, és B azaz Bulb. Szűk a lehetőség de sok mindent meg lehet ezzel valósítani. A hosszú záridőket B időn, érzésre szoktam használni ez is koncentrációra nevel.... A mikroprizmás élességállítás jó fényviszonyok között nagyon jó és gyors, csak gyakorolni kell sokat. Rossz fényviszonyok között viszont nagyon nehéz állítani. Jól jönne ilyenkor a törőék, de az nincsen neki. A mikroprizmás élességállítás trükkje, hogy miközben élességet állítunk kicsit fel le kell mozgassuk a kamerát, és amikor a kívánt helyen már nem moarézik a mikroprizmás rész a mattüvegen akkor megvan az élességünk. Legalábbis nekem ez vált be. A fénymérés az expo gomb félig történő lenyomásával indul, a nézőben két led mutatja hogy fel vagy le kell állítani a blendét. Ha a felső led ég azt mutatja sok a fény, a lenti led azt hogy kevés, ha mind a kettő villog, akkor jó a blende a beállított időnkhöz. Ez oly egyszerű, mint a fakocka és nagy előnye a lednek, hogy sötétben is látni. Az expo gomb félig történő lenyomásáról annyit, hogy néha túl lehet nyomni. Mivel a gombnak nagy az ellenállása ilyenkor elsül a gép. Ez a kis momentum is a koncentrációt tanítja a fotósnak. A felhúzó kar olyan, mint egy bmx racsni főleg a hangja. A kereső képe nagyon kicsi tehát levág a teljes képből, sokat felül és oldalt is, éppen ezért ha be is szorítjuk a kompozíciót a keresőbe akkor is tovább tart a képünk a negatívon felül, és oldalt. Nincsen szemkagyló élesség állítója, miért is lenne, éppen ezért a szemüvegeseknek szemüveget kell viselni az élesség állításához. A nézőkének a fém pereme a szemüveglencsét jól szétkarcolja. Lehet rácsúsztatni gumi szemkagyló védőt de akkor meg kevesebbet látni a belső kép oldalaiból, cserébe így legalább nem karcolja meg a szemüveget.

Még egy fontos dolog hogy a szemkagylón keresztül beszűrődő fény beleszólhat a pontos fénymérésbe, ez akkor történhet, ha a kamera háta felől van a fény, viszont ezen is segíthet a szemkagyló gumi.

Első körben szétszedtem ezt a példányt hogy könnyebben tudjam megfesteni, plusz a pentaprizmáját kicseréltem mivel kopott volt. Sima modellfestékkel festettem, aztán visszacsiszoltam, hogy használt megjelenése legyen. A modell festékek nagyon jól fednek és erősen tapadnak, plusz rengeteg szín van belőlük, az ember alig bír választani. A modellfesték lassan szárad így-hát türelemmel kell lenni, ha nem akarjuk, hogy ujjlenyomatos legyen a festett felületünk összeszereléskor. Hogy fokozzam a military hatást egy orosz katonai keresztpánt szíjat alakítottam át a gép szíjának, mert volt belőle jó pár darabom. Ezeket a szíjakat még a nagyapám gyűjtötte be a KGST piacról gondolom ő is úgy gondolta majd jó lesz valamire ... és lám jó lett.

Üdv Koós Árpád